Header Ads

Egy igaz történet, a szeretet ünnepe előtt pár héttel. Minden szava igaz, sajnos ilyen a mai Magyarország:



Egy igaz történet, a szeretet ünnepe előtt pár héttel. Minden szava igaz, sajnos ilyen a mai Magyarország:

 
"A közelmúltban egy olyan településrészen jártam, ahol többségében a társadalom számkivetettjei élnek.
Aki már járt olyan településen ahol a nyomor az úr, azoknak nem kell bemutatnom, milyen körülményekkel találkoztam.
Barátaim ételt osztottak, töltött káposztát. Rengetegen álltak a sorban, várták türelmesen, hogy kis ételhordójukba annyi adag kerüljön, ahány tagú a család.
Jómagam közben a gyerekekkel játszottam, beszélgettem.
Sok mindenről, többek között a családról, saját kis világukról.
Egy nyolc év körüli kisfiútól megkérdeztem, szereti e a töltött káposztát. Felcsillanó szemmel mondta, igen, nagyon.
Hozzátette, tejföllel szereti, mert úgy még finomabb.

 
Arra a kérdésemre, hogy van e otthon tejföl,-nem meglepő módon-azt válaszolta, sajnos nincs.
Szeméből eltűnt a csillogás, szája elgörbült.
Nézett csak maga elé. Nem tudom, mi játszódott le pár pillanat alatt buksi fejecskéjében. Válasza viszont mellbevágó volt.
"Tudja bácsi, mikor esszük majd a káposztát, akkor hozzáképzelem a tejfölt is.", mondta, nagy komolyan.
Ebben a válaszban benne volt napjaink Magyarországának minden keserve, tönkretett élete. A kilátástalanság, a nyomor, és vágy egy jobb, tisztább, emberi életre. Talán a mai nyolc éveseknek még lehet esélyük arra, hogy többre jussanak mint szüleik.
Ezért talán mégsem hiába való, hogy ezt a kis írást bátorkodtam közreadni."
Merd megosztani,ha úgy érzed érdemes eljuttatni sok emberhez!