Header Ads

Egy magyar ápolónő megrendítő vallomása: "Ezért akartak eltenni láb alól.....



Sándor Mária még 2016-ban mondta amit idézünk. Vajon mi változott azóta, mennyivel beteg barátabb a világszínvonalúnak hazudott magyar egészségügy, mennyivel lett fontosabb Orbán Viktor számára a magyar emberek élete, vajon javult -e az ellátás színvonala, csökkent -e a várólisták hossza és ideje, netán felzárkóztunk-e a CT-k, MRI-k számában az európai átlaghoz?

 
"Mi takarítjuk a hullákat utánatok, etetjük az éhezőket, ruházzuk a ruhátlant, és karácsonyra a családjaink hazavárják a külföldön dolgozó rokonokat, akiket ti űztök el innen. (A magyar nővéreket hazaengedik Németországból az ünnepekre! Ennyire meg vannak becsülve!) Ez a mi Magyarországunk!
De egyszer nektek is eljön az elszámoltatás ideje, és nem vihetitek magatokkal a földön gyűjtött kincseket. Egy kórház mosdójának hideg kövén egyedül találjátok magatokat, míg bent az őrületben melegszívű nővérek nyújtanak segítő kezet azoknak, akiknek ti soha nem nyújtottatok."
"Kérdem én: miért fontosabb a stadion, mint az, hogy biztosítsák a körülményeket a tisztességesen elvégezhető munkához?

 
Idős emberek fekszenek bepelenkázva. Emberibb, ha kérnek egy ágytálat, amikor székletet akarnak üríteni. Van 1, esetleg 2 nővérke nappal, és megy az ágytállal. Utána, míg megtörli a beteget, újabb pelenkát tesz alá, hisz’ nincs garancia arra, hogy a következő alkalommal is időben odaér.
A kétperces munka helyett, hogy betenné az ágytálat a tartalommal az ágytálmosóba, és az 90 fokon elmosná, a nővérke kiüríti, kikeféli, aztán fertőtlenítőben áztatja, majd ismét elmossa és szárítja. És ezt 22 betegnél 22-szer vagy adott esetben többször.
Elnézést kérek a ,,képi megjelenítésért”, de nevezzük nevén a gyereket, mert egyszer mindenki ebbe a helyzetbe kerül, és hiányzik az alap, a valós szándék a valós."
Merjétek megosztani szavaim, mert tudom, hogy igazam van!